Hátizsákkal Portugáliában (randomtrip) 1. rész – Faro

Van az úgy, hogy az ember lánya bal lábbal kel fel, pláne ha hétfő van és még az eső is szakad. Olykor a legfinomabb kávé sem segít a helyzeten…

Mit lehet ilyenkor tenni?

A, visszabújsz az ágyba, fejedre húzod a takarót és reménykedsz benne, hogy aznap elfelejtik, hogy a világon vagy

B, elindulsz a munkahelyedre, de a rosszkedved híre fél órával megelőz, így mire beérsz már senki rád se mer nézni

C, felkapod az útleveled és elhúzol melegebb éghajlatra és vissza se nézel

D, írsz egy barátnődnek, akiről tudod, hogy nem kell sokáig győzködni ha utazásról van szó

Bár a C verzió is nagyon kecsegtetett végül a D lett a megoldás.

– Szia! Elegem van! Elutazunk valahová Húsvétkor?

– Okéééé!

A főnökeink jóindulatában bízva megelőlegeztünk magunknak egy 8 napos nyaralást. Számos desztináció és opció végigböngészése után, aznap estére már meg is volt a Húsvéti programunk: 2 repülőjegy Portugáliába. Az úticél pedig a Wizzair idei újdonsága: Faro.

A déli országrész óceánparti képeit böngészve kedvünk lett volna az összes városkát, öblöt, barlangot végiglátogatni. Végül azonban az időjárás előrejelzést elnézve úgy láttuk, hogy a kora áprilisi időjárás még nem az a kimondott strandolós idő (tévedtünk), nem beszélve arról, hogy az ország többi részét is nagyon szerettük volna látni. Úgy döntöttünk, hát hogy kimaxoljuk az időt végignézzük esszük és isszuk az országot 🙂

Tudtuk tehát az indulási és érkezési időpontot, valamint azt, hogy Lisszabont és Portót is látni szeretnénk. Azt azonban, hogy hol mennyi időt töltünk majd és mit nézünk meg, utazás közben döntöttük el. A városok közötti utazást vonattal, Interrail Portugal Pass-al oldottuk meg. Ez gyakorlatilag egy egy hónapig felhasználható biankó jegy, melyet utazás előtt kell érvényesíteni. Mi a 3 alkalmas jegyet választottuk (Faro-Lisszabon-Portó-Faro). Jó döntésnek bizonyult, hiszen nem voltunk dátumhoz és időponthoz kötve, nem beszélve arról, hogy nagyon jó áron, 80 EUR-ért beutaztuk a fél országot.

Pár nap múlva felszálltunk a jóöreg rózsaszíneslilás fapadossal, hogy melegebb éghajlatra meneküjünk a locsolók elől. Egy éjszakára lefoglalt szállással.

Ahogy kitettük a lábunkat a faroi reptérről egyértelművé vált, hogy az időjárás előrejelzés megbízhatatlan, a városba tartó (beachről érkező) buszon ülő lepirult turisták látványa pedig rádöbbentett minket, hogy ide bizony nem a megfelelő gúnyákat cipeltük. De legalább mire a hostelbe értünk tudtuk, hogy Farora kell még egy napot szánnunk, hogy megnézzük az óceánpartot és napozzunk egyet. Check-inkor le is foglaltunk még egy éjszakát.

A szállás elfoglalása után nyakunkba vettük a város(ká)t, megkóstoltuk a helyi söröket és DSCF7189kiderítettük hova járnak a helyiek, ha valami finomat vacsoráznának. Így jutottunk el a Tasquinha Cruzeiro étterembe, amely mellett valószínűleg elsétáltunk volna, ha nem kapjuk a tippet. Helyi étterem, helyi ízek, helyi vendégek és olyan finom halétel ami után a magamfajta ‘nemszeretemahalat’ mondogató is megnyalja mind a tíz ujját. Sajnos a második este zárva volt, ezért nem tudtunk újra ott enni. Ami azért is nagyon szomorú, mert körülbelül háromszor bejártuk a várost és nem találtunk jobbat, de még csak közepesen jó helyi jellegű éttermet sem.

Találtunk cserébe egy nagyon klassz borozót óriási kínálattal és extra cuki személyzettel. Se7e Pedras a neve, ajánlom mindenkinek egy jó kis esti beszélgetéshez vagy buli bemelegítéshez.

Másnap bejártuk a belvárost, ami nagyon kis bájos, de bőven elég rá néhány óra. Ez a jó Faroban. Annyira kicsi, hogy nem telik az idő az utazással A-ból B-be. Minden ott van, pont melletted. Tényleg. 🙂 A buszpályaudvar is, szóval felugrottunk a járgányra és már robogtunk is a partra, hogy este ugyan olyan piros orcával vigyorogjunk a reptéren felvett utasokra, mint ránk egy nappal az előtt a partól érkezők.

Az első találkozás az óceánnal, forró napsugarak, szél, homok, szörfösök, jó társaság, hideg sör. Ezzel el is mondtam mindent a délutánunkról.

Reggel a világ leglassabb és legnyugodtabb jegypénztárosaitól megkaptunk az Interrail jegyeinket, majd azokat lobogtatva, vállunkon a táskákkal két félig kilötyögtetett kávéval ugrottunk fel az utolsó pillanatban a kora reggeli lisszaboni vonatra…

IMAG6131

 

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

WordPress.com.

Up ↑

%d bloggers like this: